/36/2006. (V. 18.) FVM rendelet előírásai alapján/
A mezőgazdasági termelés egyik elsődleges célja mindig is a hozam maximalizálása volt, különös tekintettel Magyarországon, ahol az agrárszektor kiemelkedő jelentőséggel bír. A modern agronómiai gyakorlatok keretében számos termésfokozó anyagot alkalmaznak, amelyek szinergikus hatással bírnak a növények fitofiziológiai folyamataira, valamint kedvezően befolyásolják a talaj agroökológiai tulajdonságait. Ezek az anyagok integráltan járulnak hozzá a termőképesség optimalizálásához, a tápanyag-felvétel hatékonyságához, és így végső soron a termés növeléséhez.
Az alábbiakban részletes áttekintést nyújtunk a hazai agráriumban leggyakrabban alkalmazott hozamfokozó anyagok széles skálájáról és hatásmechanizmusairól.
A műtrágyák olyan szintetikus eredetű anyagok, amelyek specifikus tápanyagokat tartalmaznak, és célzottan alkalmazzák őket a talaj tápanyagtartalmának növelése érdekében. Fő funkciójuk, hogy biztosítsák a növények számára a megfelelő makro- és mikrotápanyag ellátottságot, amelyek elengedhetetlenek a növekedésükhöz és fejlődésükhöz. A műtrágyák olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyek alapvető szerepet játszanak a növények anyagcsere-folyamataiban, például a fotoszintézisben, sejtosztódásban, valamint a gyökér- és hajtásképzésben. A műtrágya nem természetidegen, hanem csak szintetikusan előállított anyag. Használatával olyan anyagok nem kerülnek a talajba, amik már eleve ne lennének jelen.
Használatuk szükségességét a talajon termesztett növények tápanyagigénye, valamint az esetleges talajhibák kiküszöbölése indokolja.
A műtrágyák összetétele alapján az alábbi csoportokat különböztetjük meg:
Nitrogén műtrágyák: Ilyenek például az ammónium-nitrát és a karbamid, amelyek gyorsan felszívódó nitrogénnel látják el a növényeket.
Foszfor műtrágyák: Az egyszerű szuperfoszfát és a diammónium-foszfát, a foszfor utánpótlás fő forrásai.
Kálium műtrágyák: A kálium-klorid és a kálium-szulfát a leggyakrabban használt kálium műtrágyák, amelyek a növények vízháztartását és tápanyagfelvételét segítik.
Az összetett műtrágyák nemcsak egyszerű tápanyagforrások, hanem a növények táplálkozási igényeinek tudományos alapú, precíz kielégítésére tervezett termékek, amelyeket speciálisan az adott növény tápanyagigénye alapján állítanak össze,
Az összetett műtrágyák olyan komplex tápanyagkészítmények, amelyek a három legfontosabb makrotápanyagot – a nitrogént (N), foszfort (P) és káliumot (K) – különböző arányú kombinációban tartalmazzák. Az összetett műtrágyák nemcsak egyszerű tápanyagforrások, ezeket a tápanyagokat célzottan a növények specifikus fiziológiai és fenológiai igényeinek figyelembevételével állítják össze, az adott növényfaj, a termőtalaj tápanyagtartalma, valamint a környezeti feltételek alapján, így a fenntartható gazdálkodás alapját képezik.
A megfelelő tápanyagarány kiválasztása alapvetően a növény tápanyagfelvételi dinamikájától és fejlődési szakaszától függ. Például a nitrogén magasabb aránya szükséges a vegetatív növekedés korai szakaszában, míg a kálium és foszfor nagyobb mennyisége a virágzás és termésérés szakaszában válik fontosabbá.
A mezoelem tartalmú műtrágyák használata kritikus a talajok kémiai egyensúlyának fenntartása és a növények fiziológiai igényeinek kielégítése érdekében, különösen azokban az esetekben, amikor a talajok kimerültek vagy ezeknek az elemeknek a koncentrációja nem megfelelő.
• A kalcium (Ca) létfontosságú a sejtfal szilárdságának és stabilitásának fenntartásában, valamint a sejtosztódás és a gyökérfejlődés szabályozásában.
• A magnézium (Mg) a klorofill központi atomjaként közvetlenül részt vesz a fotoszintézisben, valamint számos enzimaktiváló folyamatban.
• A kén (S) fontos komponense az aminosavaknak (pl. cisztein és metionin), fehérjéknek és koenzimeknek, továbbá hozzájárul a növények immunválaszához.
• A nátrium (Na) egyes növények esetében, különösen a C4 fotoszintetikus útvonalat alkalmazóknál, segíti a tápanyagtranszportot és az ozmotikus egyensúly fenntartását.
A mikroelem tartalmú műtrágyák olyan speciális tápanyagkészítmények, amelyek kis mennyiségben, de nélkülözhetetlen (esszenciális) mikroelemeket (nyomelemeket) tartalmaznak. Ezek az elemek alapvető szerepet játszanak a növények biokémiai és fiziológiai folyamataiban, beleértve az enzimek működését, a sejtlégzést, a fehérjeszintézist, valamint a hormonális szabályozást. A mikroelemek hiánya vagy túlzott jelenléte súlyos anyagcserezavarokat okozhat, amelyek jelentős negatív hatással vannak a növények növekedésére, terméshozamára és általános stressztűrő képességére. A mikroelem tartalmú műtrágyák alkalmazása különösen fontos olyan talajok esetében, ahol ezek az elemek nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben vagy formában.
A műtrágyák halmazállapota szerint az alábbi kategóriákat tudjuk elkülöníteni:
A műtrágyák különböző halmazállapot szerinti osztályozása lehetővé teszi azok alkalmazhatóságának és felhasználási módjának optimalizálását a mezőgazdasági gyakorlatokban. A halmazállapot alapján megkülönböztethetünk szilárd és folyékony formájú műtrágyákat, melyek mindegyike különböző előnyöket és korlátozásokat kínál az adott agronómiai célok elérésére. Az alábbiakban a szilárd és folyékony műtrágyák egyes típusait és jellemzőit tárgyaljuk.
A szilárd komplex műtrágyák többféle makro- és mikrotápanyagot tartalmaznak egyetlen granulátumban, ahol a különböző elemek (pl. nitrogén, foszfor, kálium) kémiailag kötődnek egymáshoz. Ezek a műtrágyák homogén szerkezetűek, ami azt jelenti, hogy minden granulátum azonos mennyiségű tápanyagot tartalmaz, ezáltal biztosítva az egyenletes tápanyageloszlást a talajban. A szilárd komplex műtrágyák előnye, hogy pontosan adagolhatók, egyszerűen kijuttathatók, és kevésbé hajlamosak a tápanyagveszteségre, mint a folyékony formák. Jellemzően szemcsés vagy granulált formában kerülnek forgalomba, és talajba dolgozva vagy közvetlenül kijuttatva alkalmazzák őket.
A szilárd kevert műtrágyák olyan tápanyagkészítmények, amelyeket különböző műtrágyakomponensek mechanikai keverésével állítanak elő. Eltérően a komplex műtrágyáktól, a kevert műtrágyákban az egyes granulátumok különböző tápanyagokat tartalmazhatnak, ezért nem biztosítanak homogén tápanyagtartalmat minden szemcsében. Ezeket az anyagokat általában helyi tápanyagigényekhez vagy specifikus termőhelyi adottságokhoz igazítják. Előnyük, hogy rugalmasan összeállíthatók az adott növény tápanyagigénye szerint, viszont a tápanyageloszlásuk kevésbé egyenletes, ami a növények tápanyagfelvételében kisebb eltéréseket okozhat.
A szuszpenziós műtrágyák vízben finom szemcsékké diszpergált szilárd tápanyagokat tartalmaznak. Ezen műtrágyák félfolyékony, kolloidális rendszert képeznek, ahol a tápanyagok szilárd részecskék formájában vannak jelen a vízben. Előnyük, hogy a folyékony formának köszönhetően könnyen kijuttathatók öntözőrendszereken vagy permetező berendezéseken keresztül, ugyanakkor a szilárd szemcsék lehetővé teszik a tápanyagok fokozatos felszabadulását és felvételét. A szuszpenziós műtrágyák stabilak, hosszú távú tárolásra alkalmasak, és a kijuttatás során kevesebb párolgási veszteség keletkezik, mint a folyékony oldatok esetében.
Az oldat műtrágyák teljesen folyékony tápanyagkészítmények, ahol a tápanyagok vízben oldott formában vannak jelen. Ez azt jelenti, hogy a növények számára azonnal hozzáférhetők, mivel a tápanyagok nem igényelnek további oldódási vagy átalakulási lépéseket a talajban. Az oldat műtrágyák kiválóan alkalmazhatók precíziós mezőgazdasági rendszerekben, például csepegtető öntözés vagy hidropónia esetén, mivel könnyen adagolhatók és pontosan szabályozhatók a növény tápanyagellátásának minden fázisában. Hátrányuk azonban, hogy hajlamosak a tápanyagveszteségre (pl. kilúgozódás vagy párolgás), ezért megfelelő kijuttatási technológiát és időzítést igényelnek.
Ingyenes konzultációért hívjon (+36-20/411-0957) vagy használja a kapcsolatfelvételi űrlapot!